Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Interjú Markó Béla miniszterelnök-helyettessel - Ellenzék nélkül lehet, de nem kívánatos
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=187&menu=


Menet közben is cserélődtek államtitkárok. Az RMDSZ nem változtatott, de más alakulatok megtették, és erre a későbbiekben is sor kerülhet. A kormányátalakításba beletartozna, ha újragondolnánk az államtitkárok számát, esetleg racionálisabban próbálnák felépíteni a tárcákat, de erről ebben a pillanatban nincs szó.


Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke és ön többször elmondták, hogy szükséges lenne a kormányszerkezet átalakítására.

Ezt most is így gondolom, de egyelőre néhány miniszter cseréjével próbálunk javítani a kormány munkáján. A kabinet átépítését alapos elemzésnek kell megelőznie. Tudniillik a közös kormányprogramtól függetlenül, a koncepciók élesen ütközhetnek. Van, aki több kisebb minisztériumból szeretné felépíteni a kormányt, van, aki kevesebb nagy tárcát vél célszerűnek. Továbbá át kell gondolni a kormány alá rendelt különböző ügynökségek, hivatalok, hatóságok működését. Ehhez nincs szükség évekre, de elég volt a kormányról szóló nyilvános vitákból, dolgozni kellene már. Meddőnek tartom folyton azzal foglalkozni, hogyan alakítja át magát a kormány.

Az RMDSZ kisebb minisztériumok mellett szállna síkra, vagy továbbra is a mamut tárcákat támogatná?

Kisebb minisztériumokra lenne szükség. Nagy részük ilyen, a mamut tárcákat, mint a szállításügyit vagy a gazdaságit kettévágnánk.

Ebben az esetben a két érintett RMDSZ-es miniszter is teljes tárcával rendelkezne?

Igen, de nem azért tartom szükségesnek a kettéválasztást, hanem mert nem is tartoznak egybe az egyes összekapcsolt szakterületek, nem is hatékonyak.

A négy miniszter cseréje mennyire teheti hatékonyabbá a kormány működését?

Amennyiben a miniszterek jobban működtetik a tárcáikat, az kihat az egész kormány hatékonyságára. A pénzügyminisztérium nem egyszerűen egyik tárca a sok közül, hanem kulcskérdés, hogyan működik. Ugyanezt elmondhatom az integrációs tárcáról is, és nem kevésbé fontos az egészségügy sem.

A közeli napokban várható a Szenátus és a Képviselőház elnökének a leváltása. Menynyire alkotmányos, és mennyire kivitelezhető ez a koalíciós megegyezés tárgyát is képező változtatás?

Szerintem alkotmányos, arról viszont lehet vitatkozni, menyire sürgős. Az elmúlt hónapokban mi nem tartottuk ezt elsődlegesnek, de megfelel az alaptörvénynek.

Tavasz táján az a hír járta, hogy az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadásához kötné a két házelnök leváltását.

A kettőnek semmi köze egymáshoz. A kisebbségi törvény a kormányprogram része, a kabinet elfogadta, így ez már nem csak az RMDSZ tervezete, hanem a koalíciós kormányé. Ugyanarról a rókáról a koalíciós partnereink sem húzhatnak le hét bőrt.

Hol tart a kisebbségi törvény elfogadtatásának a folyamata?

A Szenátus rendes ülésszakán, a plenáris ülésen kell napirendre kerülnie.

Mintha nagyon húzódna-halasztódna…

A bizottsági vita a tavaszi ülésszak végén fejeződött be, akkor nem kerülhetett a plenáris ülés elé. Most meglátjuk, lesz-e huzavona körülötte. Ugyanis szerintem éles viták várhatók. Az ellenzék biztosan nem szívesen bólint rá, annak ellenére, hogy Szociáldemokrata Párt az előző négy évben, mialatt az RMDSZ támogatásával kormányzott, elfogadott hasonló elveket. Mégis kétlem, hogy most támogatnák a kisebbségi törvényt. Ez a bizottsági vitákból is kiderült. A Nagy Románia Párttal tudjuk, mi a helyzet. A kérdés az: koalíciós partnereink mennyire lesznek fegyelmezettek.

Ha már az ellenzékről van szó, részükről elhangzott a parlamenti sztrájk lehetősége. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az elkövetkezőkben ne vegyenek részt a törvényhozási munkában?

Ezzel többnyire csak fenyegetőztek az elmúlt tizenöt évben. Történtek rövid kivonulások, időleges távolléte egy-egy frakciónak, vagy az egész ellenzéknek. Komoly parlamenti sztrájkra nem került sor, és ez nem is kívánatos. Szerintem a szociáldemokrata pártnak ez nem érdeke, olyan törvényhozási vákuumot előidézni, melyről nem tudják pontosan, mi lehet a kimenetele. Nem elég erősek ahhoz, hogy ilyesmit kirobbantsanak. Egyébként a többséggel lehet törvényeket hozni, ha adott a megfelelő jelenlét. Lehet ellenzék nélkül is törvényhozási munkát folytatni, de ez nem kívánatos, hiszen az ellenzékre szükség van.

Hogyan reagál a kormány az államfő megnyilvánulásaira, útmutatásaira?

A kormány nem tárgyalja ezeket, az üléseken ez nem téma. A pártok különbözőképpen viszonyulnak hozzá. Én többször elmondtam, nem örülök annak, hogy nyilvános vita folyik az államfő és a miniszterelnök között, és a nyilvánosság előtt próbálunk olyan kérdéseket megoldani, amelyeket a koalíción belül kellene dűlőre vinni. Ez senkinek nem használ.

A sajtó a Cotroceni és a Victoria palota közötti harcról beszél. Valóban a kormányfő és az államfő próbálja a másikkal szemben az erejét, befolyását növelni?

Két külön intézményről, két külön optikáról van szó, ami azt is jelenti, hogy számos kérdést másképpen lát az államelnök és a miniszterelnök. Romániában a kezdetektől fogva így volt, és a sajtóban folyik a találgatás, hogy mekkora a feszültség a két közjogi méltóság között. Akkor is így volt ez, amikor egy pártból került ki mindkettő, például az elmúlt négy esztendőben. A nézetkülönbségek mindig léteztek, a kérdés az, hogy ki, hogyan tudta ezt kezelni „családon” belül. Most nem egészen sikerül. Egyébként nem észlelek koncepcióbeli különbségeket az államfő és a miniszterelnök céljai között. Az alkotmány és a törvények biztosítanak annyi értelmezési lehetőséget, hogy mindkét hatáskört lehet bővebben vagy szűkebben értelmezni. Ám tizenöt év után nem most kellene újraértelmezni a szerepeket.

Egy sokat vitatott jogszabály módosítása vár a törvényhozásra: a közigazgatási törvény. A demokraták elnöke azt javasolta, hogy egyszerű többséggel lehessen kinevezni, illetve leváltani a helyi vezetőket. Mi erről a véleménye, hogyan kellene módosítani a törvényt, hogy működőképes legyen?

Megint az ellentmondások jelentkeznek. Egyrészt erősebb, közvetlenül választott tanácselnököket akarunk, másrészt gyengíteni szeretnénk azzal, hogy egyszerű többséggel lehessen leváltani őket. El kellene dönteni, hogy gyengébb vagy erősebb tanácselnököket szeretnénk. Ugyanez a helyzet a pártbefolyással is: egyéni körzetes választás, ugyanakkor az ide-oda vándorlás megtiltása. Egyik erősebb, a másik gyengébb pártot jelent és ennek megfelelően gyengébb vagy erősebb személyi befolyást. Mindkét megoldás lehetséges, csak el kell dönteni, melyik legyen az. Megmondom őszintén, én az egészet mesterségesen felvetett kérdésnek vélem, egyáltalán nem tartom szükségesnek a választási rendszer módosítását. Ami a megyei tanácselnököket illeti, elfogadtuk, hogy egyszerű többséggel is leválthatók legyenek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy úgy működik, mint a törvényhozásban, ahol nem szükséges a kétharmados többség a kormányválasztáshoz, és adott esetben a kabinet leváltásához. Viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy az alpolgármestereket csak kétharmados többséggel lehessen leváltani.

Felmerült, hogy megszűnjön a prefektusi intézmény.

Ezt az alkotmány nem teszi lehetővé, de a szerepét gyengíteni kellene.

Hatalmas árvizek pusztítottak az országban. Van-e a kormánynak megelőzési, illetve a katasztrófa következményeit felszámoló stratégiája?

Főleg árvízmegelőző stratégiára van szükség, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Sokszorosan több pénzt és energiát kellene arra fordítani, hogy erősítsük az árvízmegelőző rendszert. Amire most gondunk kell legyen, az főként az, hogy segítsünk az árvízkárosultaknak, és próbáljuk helyrehozni az infrastruktúrában keletkezett károkat.

Árvizek, belpolitikai viták követik egymást ezen a nyáron. A kormánynak mintha nem maradt volna ideje dolgozni. Esélyes még az ország arra, hogy 2007-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz?

A kormány végezte a munkáját, legfeljebb a politikai üzenete volt felemás. Persze, hogy rossz üzenet az állandó belpolitikai vita, az előrehozott választások emlegetése, de szükséges intézkedéseket meghoztuk. A csatlakozás időpontja még nem dőlt el: októberben készül el egy országjelentés, ami még mindig nem döntő. Jövő év április közepén születik meg a végső döntés. Addig pedig nagyon jó tanulónak kell lennie Romániának.

Októberben közös román-magyar kormányülés lesz Bukarestben. Melyek a főbb témakörök, és mit szeretne az RMDSZ megbeszélni ezen a találkozón?

Nagyjából egyeztettük a témákat: a nemzeti fejlesztési tervek egymáshoz illesztése, határon átnyúló együttműködés, környezetvédelmi együttműködés, különböző régiófejlesztési kérdések megoldása, infrastruktúra-fejlesztés, továbbá együttműködés a kisebbségvédelem és a kultúra terén.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.